... tehát nyugovóra tértünk a 6. napon, majd ránk virradt egy újabb NAP

7. nap

Felszálló légballon fújtató hangjára ébredtem jó korán. Amióta Edáék elmentek, én se tudok aludni. Asszem ők a hibásak.

Gurk

Utolsó napunkra délelőtt egy kis autós csavargást terveztünk olyan irányba, amerre még nem jártunk. A Gurki székesegyház 50-60 km távolságra van a kempingtől, román stílusú katedrális, ami a XII. században épült. A Jankó féle utakon az efajta kulturális irányú kiruccanások adják a vázát a programnak. Valamilyen különös okból én imádom, így nagy kedvvel indultam.

Gurk kicsi település, a hatalmas székesegyház egyértelműen uralja a helyet. Homlokzatán 2 hagymasisakos torony magasodik, a dóm hosszan mögöttük nyúlik el. Éppen misét tartottak amikor megérkeztünk, bekukucskáltunk, de nem mentünk be, megvártuk a végét. Itt sem kellett belépődíjat fizetni, elég volt a Karintia kártya. 

A recepción kaptunk egy kulcsot a templomból nyíló kriptához, ami a dóm legrégebbi része, ugyanis már az 1100-as évektől őrzi Gurki Szent Hemma sírját. 100 oszlop díszíti a kriptát, szertartásokat is tartanak itt időnként. 

Szent Hemma imáját több nyelven, köztük magyarul is elhelyezték a kriptában, olyan kis imakönyvbe való kicsi kártyán, mi is hoztunk egyet magunkkal.

A dóm belsejében óriás román boltívek, nagyon nagy főhajó, fehérre festett kicicomázott falak, néhány igen régi freskó, arany díszek tömkelege, zsúfolt oltár. Hát, eléggé tipikus. Az épület tényleg nagyon szép, főleg kívülről és a belső szerkezet tetszett.

Stassburg

Hogy lehet, hogy az ausztriai kiránduláson Strassburgot érintjük? Én is nagyot néztem, hogy itt van az orrom előtt Strassburg, picike város, ott fent a tetején meg egy vár. 

Ha már erre járunk, felmegyünk, hogy megnézzük milyen onnét fentről a panoráma.

Középkorban lakott város, érsekség is volt valamikor és püspöki székhely, így nagy jelentőségű település volt egyházi központjából kifolyólag. Később a 18. században a püspök elköltözött, így a település elveszítette jelentőségét.

A valaha jobb napokat látott vár az 1767-es földrengésben óriási károkat szenvedett, és csak a 20. században építették újjá.

Felmentünk hát a várba, kártyánkkal ingyenesen, és bejártuk amit lehet. Manapság kiállításokat rendeznek benne, de pl. esküvőket is szerveznek itt, éppen belebotlottunk egy ifjú párba, akik a középkori falak rusztikus sivárságával teremtettek igazi kontrasztot a habos-babos esküvői  pompának.

A várból szép kilátás nyílt a városra, és a domboldalon legelő tehenekre.

A nap közepén újra beiktattunk egy strandolást, majd előkaptuk a bringákat, és betekertünk Klagenfurtba picivel hosszabb városnézésre a tegnapelőttinél.

Klagenfurt 2. túra

A város szinte ugyanazon részeit jártuk be újra, de picit tágabbra nyitottuk a szemünket, és jobban ráértünk. A bicózás most sem hangolt le, sőt! Kár, hogy a fotókon nem tudom érzékeltetni a hangulatot.

A város sok tornyos, első blikkre a tornyok szúrnak szemet, de kiemelkedik a Parish plébánia templom tornya, mert ez a legmagasabb. 

Az Alter platzhoz közeli barokk templom tornyába nem mentünk fel, de bekukkantottunk a belsejébe egy kis hűsölésre.

Andalogtunk, fagyiztunk, és csak úgy nézelődtünk. Leültünk az árkádos megyeháza udvarán egy sörre és limonádéra, itt nyugalom volt, árnyék és lágy szellő, majd kimentünk az Alter Platzra a napfénybe és nyüzsibe.

A sétálóutca végén megtaláltuk a térkövekből kirakott városcímert és testvérvárosok címereit, ami azért érdekes, mert Zalaegerszeg jelképe is ott díszelgett, mint Klagenfurt testvérvárosa. Amúgy tudja valaki, hogy milyen jelentősége van, ha egy város egy másikkal testvér? Asszem mindjárt utánanézek.

Este még belefért egy strandolás, majd egy búcsú játszóterezés, hiszen ez lesz az utolsó éjszakánk a kempingben.

8. nap

Hazautazás

Az éjszaka szintén pocsék alvással telt, a szomszédba költöző holland család 12 év körüli kisfia olyan horrorisztikus álomkalandban vehetett részt és adott is hangot neki, hogy még pisilni is alig mertem kimenni.

Reggel gyorsan összepakoltunk, kicsekkoltunk, és picit melankólikus állapotban távoztunk, hogy kb. 730 km megtétele után megérkezzünk Szarvasra az edzőtáborba Simivel. 

Mozgalmas ez a nyár…

ui.: pár megemlítendő pótgondolat

• Testvérváros: „A testvérvárosok (általánosabban: testvértelepülések) alapötlete szerint egy-egy politikailag és/vagy földrajzilag távol eső kis- vagy nagyváros partneri viszonyt alakít ki egymással, hogy az emberek közötti és a kulturális kapcsolatokat erősítsék.” – forrás wikipedia. A kiválasztás akkor is érdekes. vajon van ilyen jellegű kapcsolata Zeg.-nek Klagenfurttal?
• A WIFI – ugye ez az, amit 10 EUR-ért vettünk. 3 napig használhatatlan volt, folyton leszakadt a hálózati kapcsolat. Mentünk reklamálni minden nap, az utolsó napon konkrétan kértük vissza a pénzt. A recepciós lány azt mondta, hogy csak a főnök adhatja vissza, menjünk vissza 5 után. Mentünk 5 után, főnök sehol. Ez nagyon nem tetszett. Már az is rettentően sóher hozzáállás számomra, hogy manapság a wifi-ért pénzt kérnek, nem is keveset, de ha így tesznek, akkor az működjön! A 4. napon egyszer csak csodák csodája működőképesé vált a net, így végül hagytuk a fenébe a reklamálást, legyenek boldogabbak a 10 euronkkal.
• Tudtátok, hogy macskát lehet pórázon tartani? Még hogy lehetetlen? Fenét! Ott volt az a szép fehér cica, heveder volt rajta és kb. 2-3 méteres póráz. Úgy tűnt így tengeti életét, mert nem nagyon idegeskedett a méltatlan rabság miatt. Én azért nem néztem ezt kristálytisztán jó szemmel. 

Nah, akkor már tényleg befejezem. Ennél sokkal több történt, de ahogy öregszem úgy rosszabbodik az emlékező-tehetetlenségem. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.